Pár nappal ezelőtt arról írtam, hogy az elhízásról szóló beszélgetéseknek az egyéni hibáztatás felől a rendszerszintű megértés irányába kell mozdulni. A posztom után sokan kerestek meg kérdésekkel, kérésekkel, történetekkel. Egy visszatérő gondolat sokak reakciójában a következő volt: „szerencsére gyógyszerek és injekciók segítségével ma már könnyen/ gyorsan lehet lefogyni”. Komolyan gondolja bárki, hogy ez lenne a megoldás?

Nőnap. Virágok, mosolyok, udvarias gesztusok. Ma megszaporodnak az emailek (nem kevés hirdetés érkezik ezen nap apropóján 😊), a Messenger és az SMS-üzenetek. Úgy érezhetjük, hogy ilyenkor a férfiak zöme figyelmesebb velünk. Mindez jólesik (többnyire), de valljuk be, hogy nem mindig, és nem mindenkitől. A nőnap tökéletes alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mit jelent ma nőként jelen lenni, sőt helytállni a világban? A mindennapokban, a munkában, a családban, a döntésekben, a lemondásokban. Az írásom célja kizárólag az, hogy megosszak néhány - nem egymásból következő, nem logikusan felépített - gondolatot, ami talán rímel a nőnapra.

Ma reggel az egyébként szörnyű, de mindenhova begyűrűző híreket is át tudta szőni az elhízás problematikája. A legtöbben drámai számokat, rémisztő adatokat sorolnak az Elhízás világnapján. A statisztikák aggasztó képet rajzolnak, a megosztások gyorsan terjednek. Nem akarok béna poénokkal jönni, de itt és most talán elfér: már az adatok is súlyosak.